Általános tartalmi információk

A hálózat céljai

Témák
Alapok és háttér-információk
Célkitűzések
Célcsoportok
A célcsoportok szintjénvárt eredmények
Tevékenységek
Mi az, amiben a hálózat újat hoz?

Általános tartalmi információk

A tanulási zavarokat előidéző tényezők

Feuerstein „Strukturális Kognitív Fejleszthetőség”, illetve Vygotski tanulás-elmélete értelmében a tanulási zavarok, valamint az alacsony intellektuális képességek fő oka szocio-kulturális eredetű.

A kognitív funkciók zavarait kiváltó tényezők lehetnek disztálisak (távoliak) és proximálisak (közeliek, közvetlenek)

A „disztális” (távoli) kiváltótényezők lehetnek:

• endogén eredetűek: szervi vagy génállomány szintjén jelentkező zavar, pl. agysérülés vagy Down kór
• érzelmi eredetű zavarok
• exogén eredetűek: szociális gazdasági elmaradottság, nélkülözés (általános jelenség, hogy a nemzeti kisebbségek gyakran kerülnek számukra hátrányos oktatási környezetbe, mint pl. a magyar kisebbség Romániában, a roma gyerekek, Nyugat Európa-i bevándorlók). A speciális iskolák populációjának 80%- át szociális gazdasági szempontból hátrányos helyzetű családokból származó gyermekek teszik ki.

Proximális (Közvetlen) kiváltó tényezők

• A hátrányos szociális gazdasági háttér: az agy rendellenes fejlődése önmagában nem feltétlenül vezet tanulási zavarhoz, nem jogosít fel a gyermek hagyományos iskolából való kirekesztésére. Ennek ellenére sok gyerek mégis speciális foglalkozású iskolába kerül és ezen elméleti megközelítések értelmében ennek a nem megfelelően mediált (közvetített) tanulási tapasztalat a központi kiváltó tényezője (lásd. Hogyan járuljunk hozzá a tanulási képességek fejlesztéséhez, INSIDE projekt, vagy Hogyan fejlesszük a tanulási nehézségekkel küzdőgyermekek kognitív potenciálját - INSIDE és Commenius kiadványa)

Az inklúziv oktatást alátámasztó legfontosabb didaktikai és pedagógiai elméleti megközelítések

1. Kognitív mediációs elméletek: Feuerstein Mediált Tanulási Tapasztalat elmélete, gyakorlata és eszköztárának gazdagítása; Vygotski elmélete - az értelmi fejlődés szocio- kulturális megközelítése; Lipman elmélete a gyermek-fejlesztési programokkal kapcsolatban; Nyborg Konceptuális Tanítási Modellje; Portsmouth nyelvi ösztönzéssel kapcsolatos elmélete. A kognitív tanulás megközelítés túllép a pusztán információ tanításán, és magába foglalja annak a megtanítását, hogyan kell az információt összegyűjteni és feldolgozni. A tanulás emocionális és motivációs komponenseit, mint természetes és ösztönző velejárókat kezeli. A tanár helyes viszonyulása a tanulási folyamathoz kulcstényezőjévé válik a kognitív fejlesztésnek.
2. Az inkluzív oktatás (az UNESCO meghatározása szerint): „speciális szükségletűek az általános osztályban”.
3. Hajlékony dinamikus értékelési folyamatok, módszerek és eszközök ellentétben a statikus IQ felfogással és standard teljesítménytesztekkel (különösen Feuerstein Kognitív Változási Képességének diagnózisa érdemel figyelmet). A nyelvi és kognitív fejlődés ösztönzésére irányuló korai beavatkozások megemelik a lehetőségét annak, hogy a speciális szükségletű gyermek nem a speciális iskolában köt ki.

A hálózat céljai

 Témák

Inklúziv és Kognitív oktatás

Az Inklúziv oktatást úgy határozhatnánk meg, mint egy olyan hajlékonyan alkalmazható, egyénre szabott oktatási módszert, amely figyelembe veszi a tanulók egyéni készségeit, képességeik változatos skáláját és fejlettségi szintjét, illetve a megismerő és tanulási folyamatokban jelentkező bármilyen eredetű nehézségeket. Az inklúziv oktatás célja a minőségi oktatás biztosítása minden gyermek számára, hovatartozásától és képességeitől függetlenül.

A Kognitív oktatás a gyermekben rejlő alapvető értelmi képességek mozgósítását, ösztönzését és fejlesztését jelenti (úgy az ismeretszerző tanulási képességekét, mint a szociális, érzelmi, motoros, művészeti képességekét). A kognitív nevelés elsősorban azokhoz a gyermekekhez szól, akik tanulási zavarokkal, nehézségekkel küzdenek, de azokhoz is, akik normális képességekkel rendelkeznek, és jól beilleszkednek az iskolai környezetbe, de képességeik fejlesztésével magasabb szintre emelkedhetnek.
A kognitív oktatás központi célja: „megtanulni tanulni”, megtanulni gondolkodni, megtalálni a tanuláshoz vezető kulcsokat - ezek olyan célok, amelyek minden gyermeknek javára szolgálnak. A program elnevezése: INCLUES, a tanulásba bevont gyerekek fejlődésének kulcspontjait jelképezi.
Az INCLUES jelszóban benne rejlik az inklúzió (bevonó, résztvevő) fogalma, illetve a clues, ami célhoz - itt a tudáshoz - vezető kulcsot jelenti.

 Alapok és háttér-információk

Szükségletek

• Az Inklúziv oktatás alapvető emberi jogokra épülő világszintű mozgalom. Eszméje szerint minden gyermeknek hovatartozásától, képességei fejlettségi szintjétől függetlenül joga van jó minőségű oktatáshoz, és ilyen alapokra helyezett megkülönböztetésük, az iskolákból való kirekesztésük jogtalan. Második indoklásunk, amely alátámasztja az integráló mozgalom szükségszerűségét az, hogy a tanulás, a szociális és kognitív készségek elsajátítása számára legmegfelelőbb környezetet és minőségi szintet még mindig a hagyományos iskolák biztosítják. Ahhoz azonban hogy a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekeknek is helye legyen ezekben az iskolákban egy befogadóbb és elfogadóbb hangulati klíma megteremtése szükséges. Az inklúziv oktatási mozgalom és stratégiák bevezetése immár hivatalos rendelet szintjén működik az Európai Unió támogatásával (megkülönböztetés-ellenes rendeletek - Maastrichti, illetve Amsterdami és Madridi egyességek).

• Még azokban az országokban is, ahol az inklúziv oktatás törvényszerű (Olaszországban és Norvégiában immár 25 éve, Nagy – Britanniában 10 éve, Hollandiában nemrég) szakadék tátong a tervek és a gyakorlatilag megvalósult eredmények között. Az akadályok, a megfelelő képzés és szervezés hiányának, a merev hozzáállásnak a számlájára írhatóak. Azokban az országokban, ahol az inkluzív oktatás koncepciója még nem, vagy csak alig ismert és csupán helyenként lelhető fel, beleértve a volt Kelet-Európai blokkhoz tartozó, gyorsan tanuló és alkalmazkodó országokat, a problémák elsősorban anyagi természetűek (az e célra szánt költségvetési folyósítások, állami támogatások és más anyagi juttatások a speciális iskolákba jutnak, ahelyett hogy az inkluzív oktatás érdekébe használnák fel).

• Másfelől, a gyorsan fejlődő modern társadalmak azok, amelyek növekvő igényeket támasztanak a kognitív fejlesztés irányába - a technológiához és a bonyolult társadalmi dinamikához való alkalmazkodás megkívánja az értelmi műveleteket. A kognitív képességek minimális fejlettségi szintje nélkül a mai világban nagyon nehéz tájékozódni és alkalmazkodni úgy a technológiához, mint az élet gazdasági és szociális oldalaihoz. 1995-ben az Európai Bizottság az ún. „Fehér Levél egy megismerő társadalomhoz” című nyilatkoztában kihangsúlyozta az oktatási rendszer és tanítási stílusok olyan irányú módosításának szükségszerűségét, hogy azok ösztönözzék a gondolkodási készségek fejlesztését. A fiatal generációnak ne pusztán passzív ismereteket adjanak át, hanem tanítsák meg őket jobban alkalmazkodni, önállóan gondolkodni. Ezt a következő bölcsesség illusztrálja jól: „ha valaki éhes és egy halat adsz neki, akkor biztosítottad egy vacsoráját, ellenben ha megtanítod halászni mindig lesz vacsorája”.
  Mindezen törekvések ellenére az oktatási rendszer továbbra is inkább kizáró mintsem befogadó jellegű marad.

• Az alacsonyabb követelményű kisegítő - speciális - iskolákba 5x több szociális és gazdasági szempontból hátrányos helyzetű gyermek jelentkezik, mint az általános iskolába. Ez pedig ördögi kört hoz létre: alacsony szintű tanulási eredmények, gyenge munkahely, gyenge társadalmi lehetőségek, státusvesztés, és mindez ismétlődik a következő generációban. Ezeknek a gyermekeknek jobb lehetőséget biztosítana az általános iskola, ahol egy jobban rájuk figyelő oktatási rendszer megváltoztathatja a gyermekek sorsát. De ahhoz hogy a hátrányos helyzetű gyerekeknek a hagyományos iskolába helyük legyen, komoly változások kell végbemenjenek úgy a tanári hozzáállás, mint az oktatási, illetve a felzárkóztatási módszerek és a pszicho-diagnózis szintjein.

• Ahhoz, hogy megelőzzük a későbbi társadalmi ranglétrán való lecsúszást nem elégséges ezeket a gyerekeket a hagyományos oktatási rendszer keretei közt tartani, mivel így fennáll a veszély, hogy nem tudnak alkalmazkodni a standardokhoz, és korán otthagyják az iskolát. Mindemellett biztosítani kell számukra a megfelelő tanulási környezetet, a támogatást és a pozitív tapasztalatokat.

• Egy sajátos vonása ezeknek a „kirekesztés veszélyeztetett” gyermekeknek, hogy képességeik nem összeegyeztethetőek a megszokott követelményekkel, nem tudnak egykönnyen alkalmazkodni, sikereket elérni a hagyományos oktatási rendszer keretei között (sikertelen a képességvizsgájuk, nem érettségiznek, és nem szereznek oklevelet). Valószínűleg mindezek hátterében a kognitív folyamatok elégtelen működése áll. A továbbiakban mindezt csak fokozza az a tény, hogy a gyermek sem a családban, sem az iskolában nem részesül megfelelő kognitív stimulálásban. A hiányos nevelés eredményeképpen létrejött kognitív deficit visszafordítható és kompenzálható (még azon esetekben is, amikor az ún. szervi zavar is fennállhat) azzal a feltétellel, hogy megfelelő módon mozgósítsuk a gyermek meglévő potenciálját.

• Mindez megvalósítható a család és az iskola keretén belül, különböző kognitív fejlesztő programok segítségével.

• Különösen a fiatal generáció körében figyelhető meg a kritikai (elemző, megértő) gondolkodás nagyon alacsony szintje, ami gyakran szűklátókörűséghez, elfogultsághoz, sőt szélsőséges politikai irányultságú gondolkodáshoz vezethet. Szükség van tehát egy olyan irányú beavatkozásra, ami az iskolásokat, fiatalokat ösztönzi, hogy önállóan gondolkodjanak, ne fogadjanak el mindent elemzés és igazi megértés nélkül. Ki kell alakítani bennük akritikai gondolkodási készségeket, amelyek a szokásokhoz hasonló módon kellene természetessé váljon számukra. Mindezek érintik a társas szükségleteket is: fejleszteni kell a társadalmi értékek iránti érzéket, a demokratikus gondolkodásmódot, a toleranciát, empátiát, a kölcsönös tiszteletet, a másság elfogadását. Az inkluzív iskolák ember közelibb és barátságosabb környezetet fognak teremteni, gondoskodva mindezen képességek, készségek fejlesztéséről.

• Egy másik nehézség a gyermekek diagnosztizálásával kapcsolatos. Amíg a szelekciós kritériumok és eljárások (különböző képességvizsgák, teszteljárások) standardizált értékekhez viszonyítanak, addig nagy a valószínűsége annak, hogy ezek a gyermekek az iskolakapukon kívül kerülnek.

Háttér

• Partnereink közül többen dolgoztak már hasonló Európa szinten szervezett integráló fejlesztő programokban (Helios II, Leonardo, Commenius, Equal opporunities, esélyek) vagy találkozhattak konferenciákon. Néhányak kollegáink közül egymástól függetlenül értékes és jelentős tapasztalatokat gyűjtöttek és saját módszereket dolgoztak ki. Négyen közülük a Commenius programon belül felépítették az INSIDE projektet: Project INSIDE (57174-cp-3-2000-1-NO-COMENIUS-C31) (www.sclm.ua.ac.be), amely lehetőséget nyújtott hasznos, kreatív és újszerű anyagok kidolgozására.Egy közös elvi síkja a partnerhálózatok kiépítésének a tapasztalatok és elképzelések megosztása azzal az eszmével kapcsolatosan, hogy az inkluzív oktatás kéz a kézben kell haladjon a kognitív fejlesztéssel, ellenben az integráció csupán társas vonatkozása érvényesül, és a várt sikerek így nagy valószínűséggel elmaradnak. Az inkluzív oktatási stratégia a kognitív fejlesztő módszerekkel kombinálva a lehetőségek szélesebb skáláját nyújthatják azok számára, akik nem tudnak beilleszkedni és megfelelni a követelményeknek (bizonyos fogyatékosságban szenvedő emberek, tanulási zavarokkal küzdők, hátrányos helyzetű nemzeti kisebbségek, és általában a szociális, gazdaságilag elmaradott családok gyermekei, akik ebből kifolyólag kimaradnak a jó iskolákból).

 Célkitűzések

• Egy olyan hálózat kiépítése, amely olyan egyének között teremt kapcsolatot, akik a kognitív nevelést fontosnak és hasznosnak tartják, akik tapasztalattal rendelkeznek ezen a téren és felismerik a változtatás szükségességét.

• A tanári attitűdök megváltoztatása és a tanítási módszertan módosítása: a projekt végső célja kialakítani a tanárokban és általában mindazokban, akik az oktatásban dolgoznak egy mélyebb szintű tudatosságot, ami a gyermekekben rejlő tanulási lehetőségeket illeti; célunk tehát, tudatosítani a tanárokban, hogy milyen ára van annak, ha egy gyermeket eltanácsolnak az iskolából és nem utolsó sorban tudatosítani bennük saját tanári tehetségeiket.

• A kognitív oktatási módszerek és inkluzív oktatási stratégiák együttes beiktatása a partner országok nevelési gyakorlatába. A hangsúly a kognitív oktatáson kell legyen, amely elősegíti a gyermek mentális eszközeinek a kibontakozását, előfeltételét képezve az önállóságnak, függetlenségnek, és tanulni tudásnak. A tanárok arra kell törekedjenek, hogy a gyermek képességeit a maximálisig fejlesszék: értelmi, társas, motoros, művészi, érzelmi szinteken a leghatékonyabb alkalmazkodást biztosítva ezáltal a jelen társadalomban.

• Az iskolai rendszerek, a tantervek, a tanárképzés megreformálása, az inkluzív és kognitív oktatás dimenzióinak beiktatása ezekre a szintekre

• Tapasztalatcsere

• Az inkluzív és kognitív jellegű módszerek, eszközök, anyagok terjesztése, elsősorban az előzetes EU projektekben kidolgozott, mint például az INSIDE projekt anyagai.

• Korszerű didaktikai megközelítések promoválása, mint például a többszörös intelligencia modell, mely szerint az intelligenciát nem csupán a logikai matematikai és verbális képességek alkotják, hanem a művészi, interperszonális képességek és egyéb tehetségek is az intelligencia egy-egy oldalát képezik.

 Célcsoportok

Közvetlen célcsoportok

• Az általános rendszerben dolgozó oktatók (óvónők, tanítónők, tanárok)
• Gyógypedagógusok (különösen azok, akik tanulási nehézségekkel küzdő gyermekekkel foglalkoznak)
• Rehabilitációban dolgozó munkatársak (elsődlegesen kognitív, szenzoros, motoros nehézségekkel küzdő gyermekekkel foglalkozók)
• Iskolapszichológusok
• Iskolaigazgatók
• Tanfelügyelők
• Iskolai tanácsadásban dolgozók (gyógypedagógusok)
• Tanárképzők
• Oktatási törvényhozók
• Érintett szülők

Amint látható, a kijelölt célcsoport átfogja az oktatási rendszer különböző szintjeit. Az “inklúziv” oktatási mozgalom és a kognitív fejlesztő program úgy válhat igazán sikeres és hatékony eszközzé, ha egy olyan környezetbe ágyazódik, amely termékeny talaja lehet az együttműködésnek. Ahhoz, hogy az oktatás minőségében bekövetkező változás jelentőségteljes legyen, az oktatási rendszer minden szintjét át kell hatnia az új fel- fogásnak. Úgyszintén az érdekelt felek (szülők, diák, tanár, közösség, törvénykező szervek) közti folyékony kommunikáció fontos láncszeme a sikeres beágyazásnak és hatékony működésnek.

Pl: Egy esetleges törvény, amely előírja a speciális igényű gyerekek általános iskolai oktatását, nem valószínű, hogy hatékonyan fog működni, ha a tanári attitűdök megváltoztatására nem történt hatékony beavatkozás (lásd. olaszországi példa). Ugyanígy, a tanárok felkészítése nem hoz kellő eredményeket megfelelő törvényes és intézményi keretek hiányában (lásd. belgiumi példa).Hasonlóképpen nem elegendőek csupán az oktatási módszerek vagy akár az optimális tanulási környezet biztosítása, amíg az iskolapszichológusok hagyományos cél- és teljesítményorientált standard tesztek eredményei alapján sorolják a gyermeket értelmes, kevésbé értelmes kategóriákba, és nem segítik elő a tanárok munkáját, úgy hogy feltérképezzék a gyerekek kognitív fejlődési potenciálját.Többszintű beavatkozásra van tehát szükség annak a célnak az érdekében, hogy a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek beilleszkedjenek az általános iskolába.

Az INCLUES munkacsoport ezeknek a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek kognitív képességeinek fejlesztését és általános iskolai beilleszkedését tűzi ki céljául. Megjegyezzük, hogy a vázolt projekt nem mennyiségileg, hanem minőségileg átfogó célcsoportokra épít.

A közvetlen célcsoport tehát elsősorban a tanárok, pszichológusok, gyógypedagógusok és más szakemberek, akiknek szakképzett tevékenysége elősegítheti a gyerekek inklúzióját, és hozzájárulhat a törvényes és intézményes keretek megteremtéséhez.

Közvetett célcsoportok

A program szempontjából közvetetten, a szakemberek munkáján keresztül, a célcsoportot azok a tanulók képezik, akik taníttatási vagy tanulási nehézségekkel küzdenek - a tanulási zavar eredetétől függetlenül. E célcsoport szintén széles rétegeket ölel fel. A felmérések azt mutatják, hogy egy osztályon belül az ilyen vagy olyan okok miatt tanulási nehézségekkel küzdők aránya meghaladja a 10-20%-ot. Ezek a diákok gyengén tejesítenek és valószínű, hogy az okok az esetek nagy többségében nem gyenge értelmi képességekben keresendőek. A speciális iskolákban, ahol az arányok magasabbak, a gyermekek 80%- a tanulási nehézségekkel küzd, és gyengén teljesít a standardokhoz viszonyítva. Nem ritka, hogy ezek a gyermekek, megelégelve a tanulással járó problémákat, már korán otthagyják az iskolapadot, ami tovább rontja elhelyezkedési lehetőségeiket. Az inklúziv, illetve a kognitív fejlesztő programok elsősorban azon gyermekek számára kínálnak mentőövet, akik „másak”, akik a „normál”-hoz viszonyítva kilógnak a sorból, azonban lényegében minden gyermekhez szólnak, úgy a nehézségekkel küzdőkhöz, mint a tehetségesekhez, vagyis: a megtanulni tanulni, megtanulni gondolkodni minden gyermek szükséglete. Ez általában nem megy végbe spontán módon. Az inklúziv jellegű oktatás nem pusztán egy módszercsomagot nyújt át a szakemberek számára, hanem mondhatnánk azt, hogy egy új gondolkodási módot kínál a gyermekek tanulási képességeivel kapcsolatban.

 A célcsoportok szintjénvárt eredmények

• Az általános rendszerben dolgozó oktatók (óvónők, tanítónők, tanárok): túlnyomóan termék-, illetve teljesítményorientált és direktív viszonyulását felváltja a folyamat-irányultság, a mediáló (közvetítő), egyénre szabott tanítási stílus. Kognitív nevelési szemléletünk kiterjesztése által, a tanárok képessé válnak az eszközök és anyagok hajlékony alkalmazására, a tantervet rugalmasan módosítani tudják a szükségleteknek megfelelően, illetve képesek a diákot önálló gondolkodásra késztetni, mozgósítani a bennük rejlő értelmi potenciált.
• Gyógypedagógusok (különösen azok, akik tanulási nehézségekkel küzdő gyermekekkel foglalkoznak): a rendelkezésükre került eszközök, módszerek segítségével képesek ösztönzően hatni a tanulási folyamatra, az inklúziv gondolkodásmód és kognitív fejlesztés programjukba szervesen illeszkedik.
• Rehabilitációban dolgozó munkatársak (kognitív, szenzoros és motoros nehézségekkel küzdő gyermekekkel foglalkozók): több figyelmet fordítanak a kognitív fejlesztésre. Megismerik és megértik a terápiát és a tanulási folyamatot összekötő láncszemeket, hajlékony diagnosztizáló készségekre tesznek szert. Nem csupán a fogyatékosságok korrekciójára törekednek, hanem felismerik és a tanulási folyamatban kreatívan értékesítik a gyermekben rejlő képességeket.
• Iskolaigazgatók: partnerországonként legalább két iskolába bevezetik az inklúziv oktatási stratégia csomagot, illetve a kognitív és mediációs módszereket, tesztelik, és nyomon követik a folyamatot, illetve annak hatékony működését. Befogadóbb és elfogadóbb hangulati körülményeket teremtenek az iskolában a nehézségekkel küzdő gyerekek számára. Változatos programok szervezését bátorítják.
• Iskolapszichológusok: hatékony felkészítés esetében felhívják a különböző pszichológiai egyesületek és szakfolyóiratok figyelmét a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek iskolai integrációjára vonatkozó problémáira, illetve gondoskodnak arról, hogy egyes releváns szervezetek képviselői jelen legyenek az INCLUES program által szervezett találkozókon. Az eredmény: fokozott tudatosság a tanulási nehézségek problematikájának irányában, mint pl. a nem megfelelően alkalmazott standard IQ és egyéb teljesítmény tesztek káros következményeinek tudatosításában (mint például a gyermekek lehetőségeinek leszűkítése alacsony IQ megállapítása következtében). Ha csupán két pszichológus vesz részt egy dinamikus diagnózisról szóló tréningen és azt munkája szerves részévé teszi, gyermekek százai juthatnak ezáltal számukra megfelelőbb oktatási környezetbe.
• Iskolai tanácsadók (gyógypedagógusok, oktatási koordinátorok), akik már részvettek rövid távú kognitív nevelési programokban: a cél ebben az esetben a konkrét technikák elsajátításán lesz. Azoknak, akik számára még nem ismerősek ezek a módszerek a cél átadni nekik az ún. inklúziv gondolkodásmódot, és megismertetni velük a kognitív fejlesztés alapvető eszköztárát.
• Az INCLUES - partnerek munkája eredményeképpen a leendő tanárok számára oktatni fogják a kognitív fejlesztés sajátos fogalmait és eszköztárát országonként legalább egy intézményben.
• Oktatási törvényhozók és stratégiatervezők (állami szervek, helyi hatóságok, tanügy): legalább két ilyen téren működő szakember bevonása partnerországonként, például azáltal, hogy konferenciákra kapnak meghívást. A költségvetési folyósítások módosítása: a speciális oktatásra szánt pénz egy részét fordítsák az inkluzív oktatásra. Ugyankkor a szabályok lazítását is megcélozzuk, olyan értelemben, hogy az oktatási intézmények rugalmasabban viszonyuljanak az inkluzív oktatáshoz, több megértéssel, több segítséget nyújtva a gyerekek beilleszkedéséhez. Több megértés a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek esetében partnerenként egy-egy iskolában százak életében jelentene pozitív változást.

 Tevékenységek

1. Világhálós fórum, negyedéves hírlevél
2. A hasznos tapasztalatok gyűjtése, illetve megosztása a partnerek közt
3. Inkluzív oktatással kapcsolatos módszerek, portfoliók, anyagok gyűjtése és terjesztése
4. Regionális és nemzetközi szemináriumok megszervezése
5. Helyi műhelyek megszervezése és promoválása
6. A fent említett módszerek beágyazásának és működésének nyomon követése (monitorizálása)
7. A hasznos és érdekes inklúziv és kognitív fejlesztő jellegű anyagok lefordítása (magyar, román és más nemzetközi nyelvekre) és terjesztése
8. Gyűlések megszervezése bizonyos időközönként
9. Szerkesztői tevékenység: ilyen jellegű cikkek, tanulmányok, kutatások publikálása, könyvek, cd-k terjesztése
10. Érdekérvényesítés (lobbizás) a helyi, illetve nemzeti hatósági szinteken

 Mi az, amiben a hálózat újat hoz?

• Az inklúziv jellegű oktatási hálózat még nem honos minden országban. „Újnak” számít mindaddig, amíg állami szinten nem törvényszerűsítik, amíg a költségvetési juttatások figyelembe nem veszik, amíg a tanárképző intézetek, a felsőoktatás programjába be nem illeszkedik. Sajnos még azokban az európai országokban is, ahol az inkluzív oktatás már jól ismert, az a tapasztalat, hogy gyakran csak "földrajzilag" létezik: azaz az érintett gyermeket áthelyezik a speciális, kisegítő iskolából az általános iskolába, de nem biztosítják számára a megfelelő támaszt és környezetet. Ilyen esetekben az történik, hogy a gyermek szubjektív másság érzése, kitaszítottsága még inkább fokozódik. Ez még nem nevezhető inklúziv oktatásnak.
• Az igazi inklúziv oktatás még a nyugat-európai országokban sem eléggé népszerűsített. Azokban az iskolákban, ahol alkalmazzák még mindig úttörő jellegűnek számít és az a tapasztalat, hogy gyakran csak egyéni próbálkozásként, csak egyes tanárok által alkalmazott. Néhány speciális iskola mondhatni kielégítően alkalmazza a kognitív fejlesztési stratégiákat, de e módszer bevezetése az általános iskolákba kevésbé olajozottan működik.
• Újnak számít az inklúziv oktatás és a kognitív fejlesztés kombinációjának eszméje. Az elgondolás szerint a kognitív fejlesztés elősegíti a gyermek előrehaladását a tanulás területén és ugyanakkor az önállósulását, megteremtve ez által az integráció alapfeltételeit (a tanári mediáció által).
• Más fejlesztő módszerek általában egy jól körülhatárolt célcsoportra irányulnak - így az előnyök korlátozottak arra a bizonyos csoportra. Az itt javasolt stratégia szerint, a speciális szükségletek területén nyert értékes tapasztalatok átvihetőek és alkalmazhatóak az általános iskola területén és fordítva. Úgy a roma gyerekek, mint a gazdaságilag hátrányos helyzetűek, illetve a fogyatékos gyerekek vagy a tanulási nehézségekkel küzdők, valamint a normál képességű gyerekek részesülhetnek a mediált kognitív nevelési foglalkozások előnyeiben.
• A „megtanulni tanulni” kifejezés ismert. Ami új, az a fogalom műveletesítése és gyakorlatba ültetése. Azokat az elveket, módszereket illetve eszközöket alkalmazzuk ebben a programban tudatosan, amelyek valóban hatékonynak bizonyultak a gyerekek társadalmi beilleszkedése területén.
• Az ún. „dinamikus diagnózis” (mint a standard tesztek ellentéte) egy új pszichológiai elképzelés. Tulajdonképpen az inkluzív oktatás kulcsát rejti magában, olyan értelemben, hogy nem a végtermék, hanem a folyamatorientált pszichológiai funkciók alapos megismerését és rejtett tulajdonságainak és lehetőségeinek feltárását biztosítja.